Lechner Ödön és Kőbánya
A magyar nemzeti építészeti formanyelv megteremtője.
A család vállalkozása volt az egyik legnagyobb kőbányai téglagyár, ahol az 1845-ben született Lechner Ödön gyerekkora nagy részét töltötte. Erre később így emlékezett vissza: „Az atyám örökösödés útján egy téglagyár birtokába jutott, úgy hogy azután majdnem kizárólag annak igazgatásával foglalkozott. Ebben a gyárban már kora ifjúságomban megtanultam bánni az agyaggal s megszerettem a kerámia különböző technikáit. (...) Akkor és attól fogva vezetésem alatt számos kísérletet végeztünk a kerámia terén s úgy látszik, hogy ezen ifjúkori foglalkozások egész későbbi munkásságomra elhatározó befolyást gyakoroltak, mert a kerámia iránti szeretetem a mai napig él bennem.”
A gyerekkorát részben a téglagyárukhoz tartozó Maglódi úti villában töltő Lechner már felnőttkorában kapta a megbízást a Szent László plébániatemplom építésére, amely a kompromisszumok dacára is az egyik legizgalmasabb alkotása lett. A megrendelő igényei szerinti neogót katedrálist szecessziós köntösbe öltöztette: mindenütt Zsolnay kerámiák díszítik, 83 méter magas tornyánál pedig csak a Szent István bazilika magasabb a budapesti templomok közül.
Fotók: Soós Bertalan
