English
hosszúlépés
Referencia

Miért mackó a mackó?

Mármint nem amelyik az erdőben brummog, hanem a páncélszekrény, kassza, amit a szlengben, tolvajnyelvben mackónak hívnak. Nagy és nehéz? Nehéz vele elbánni? Mély hangon szól, ha megütöd? Mi a története az egyik legismertebb tolvajnyelvi szónak?

IMG_20181012_085110.jpg

„A mackó megdöglött. A páncélszekrény nyitva áll.”

(A Magyar Detektív, 1931. 10. 01., 6. évfolyam, 19. szám) Ez a drámai két mondat majdnem kilencven évvel ezelőttről származik, amikor a magyar sajtóba betört a kifejezés. Az 1930-as évek óta szinte minden kasszafúrásról, páncélszekrény törésről szóló beszámoló kitartó szereplője a szó.

Hogy a kasszafúrók mióta hívják egymás közt így, azt persze nem tudjuk, az újságokhoz egész biztosan csak késleltetve jutott el a tolvajnyelvi megoldás. A kezdetekkor még magyarázzák is a jelentését, „Betörő-nyelven a nehéz páncél szekrényt hívják mackónak.” - írja például a Friss Ujság. (Friss Ujság, 1930. 02. 09., 35. évfolyam, 33. szám)

De van, ahol egzotikumként mutatják be a tolvajnyelvet: „A napokban megdöntött egy mackót, de a hó felplan- kolta a baljiét. Pucolás közben kénytelen volt stukkert rántani és rálőni a zsarura. Aztán mákéban volt a Tangle-ban, de arra szagos, hogy felkomálják. Ha lebukik, jól jár, ha öt mázsával megússza. Jacknek elakadt a lélekzete.— Most fordítsa le ezt Sanford valami emberi nyelvre, — szólt aztán.” (Pesti Hírlap, 1929. 04. 11., 51. évfolyam, 81. szám) Érdekesség, hogy ahogy a fenti idézetből is sejthető, az első említések nem is bűnügyi beszámolókból, hanem újságokban megjelenő novellákból származnak.

A mikornál még izgalmasabb, hogy miért? Biztosat persze nehéz állítani, de az Őfelsége bankára voltam séta előkészítésekor a volt Hazai Bank számára széfeket szállító Arnheim S. J. cég történetét kutattuk, hirtelen világossá vált, hogy hol a legérdemesebb keresni a magyarázatot. Nézzétek csak meg a képeket!

Az Arnheim S. J. berlini alapítású gyár, lehet, ezért is választotta az alapító Simon Joel Arnheim cége logójának a kulcsot tartó medvét, ami később minden páncélajtó belsejére felkerült. Később Budapesten is létesül egy Arnheim gyár, és az országot elárasztják a trezorjaik. Az Arnheim az első, és sokáig a legismertebb páncélszekrény márka, benne a kulcsot tartó mackóval. Minden kasszafúró álma volt, hogy lássa ezt a mackót, ugyanis ha a mackót látja, a páncélszekrénybe rejtett kincseket is fel tudja markolni.

Ez az álom viszont nem teljesült olyan gyakran: az Arnheim gyártmányú széfeket kifejezetten nehéz volt feltörni, és a kudarcos kísérleteket a gyár nagyon okosan használta marketingre, ahogy az is előfordult, hogy „ráhirdettek” egy-egy más márkájú széf feltöréséről szóló hírre, például így: „A máramarosszigeti takarék és hitelbanknál történt betörés alkalmából Arnheim S.J. budapesti pénzszekrény-gyáros ajánlja termitbiztos páncélszekrényeit.” (Budapesti Hírlap, 1905. 03.05., 25. évfolyam, 64. szám)

Kovács Tamás GyörgyKovács Tamás Györgyurbanista, tájrendező-kertépítő mérnök

Urbanista, tájrendező-kertépítő mérnök vagyok, és tizenegy éve vezetek városi sétákat. Jelenleg elsősorban a Fővárosi Önkormányzat munkatársaként foglalkozom azzal, ami a legjobban érdekel: a várossal. Szabadidőmben ezen felül is sok városos dologban veszek részt. Például rendszeresen dolgozom együtt a Pagony Kiadóval városi, közlekedési tematikájú könyvek, játékok kapcsán, hogy Budapest és más városok történetei minden korosztályhoz eljussanak. A villamos című, gyerekeknek szóló ismeretterjesztő könyvem elnyerte az Év Gyerekkönyve díjat és a Szép Magyar Könyv díjat is. Folytatása, A metró 2024-ben jelent meg, azóta pedig már újabb, (nem csak közlekedésről szóló) könyveken is dolgozom. Nagymamám sokszor bevitt egy házba, ahol lehetett látni a régi városfalat. Szerintem ott kezdődött az a valami, ami azóta sok mindennel, köztük városi sétákkal folytatódott. Egy jól sikerült séta szemléletet is formál, túlmutatva saját, időben és térben is szűkre szabott keretein. Megmutatja, hogyan lehet magunktól észrevenni a város gazdagságát, hogyan lehet felemelt fejjel sétálni, és élvezni Budapestet. 2013 óta majdnem 50 féle sétát vezettem, óvatos becslés szerint is összesen már bő 600 alkalommal. Instagramon képes naplóként gyűjtöm az izgalmas helyeket, ahol jártam, és szabad volt fényképezni.