ProgramajánlóNői művészek, akik a város sötét oldalára merészkedtek.
❓De minek mentek oda ❓
A képzőművésznők hagyományos terepe sokáig az otthon volt. Egy középosztálybeli asszony a huszadik század elején leginkább szalontól szalonig élte az életét. Azonban néhány merész nő nemhogy a város rázósabb oldalára merészkedett, de meg is festette, amit ott látott.
Koniorczyk Borbála 6 perc - 1028 szó
Miért fontos?
💡A modern művészet egyik alapfigurája a flâneur, a városban céltalanul kószáló, mindent megfigyelő művész volt. Azonban ez a figura férfi. Egy kísérő nélkül sétálgató nőről a huszadik század elején egészen mást gondoltak. A Magyar Nemzeti Galéria Elhivatottak című kiállítása több mint félszáz magyar képzőművésznő életművét mutatja be a 20. század első feléből, tele bevállalós témákkal. 🖼️
Jövő februárig kifejezetten női alkotókat bemutató kiállítást nézhetünk meg a Magyar Nemzeti Galériában – és én rég voltam tárlattól ilyen lelkes. Szerintem nem kell könyvet írni a témában, sőt, valójában az sem feltétel, hogy érdekeljen bennünket a képzőművészet ahhoz, hogy az Elhivatottak történetei megérintsenek bennünket.
Nőként ma sem egyszerű alkotói pályára lépni, és kisajtolni a kreativitáshoz szükséges időt és teret, de a huszadik század elején tényleg minden azok a lányok ellen dolgozott, akik művészként képzelték el az életüket.
a teljesen érzésen alapuló művészetekben, amelyek formáját és tartalmát a férfi-lélek adta meg, (nő) nem versenyezhet a férfiúval. Még a legnagyobb festőnők, az időnkint híressé lett művész-asszonyok sem férkőztek soha a nagy festők és nagy szobrászok közelébe…
🧑🍼A kiállítás rengeteg témát érint a testképtől kezdve az anyaságon át az öregedésig, de itt most három olyan alkotóval ismerkedünk meg röviden, akik úttörő módon a nagyvárosi életet választották egyik témájukként. Ugyanis egyáltalán nem olyan régi fejlemény, hogy egy középosztálybeli nő – viszonylag – biztonságosan lehet jelen a közterületeken.
Amit pedig nem ismerünk, azt nehezen tudjuk megfesteni.
Nézd meg velem a Magyar Nemzeti Galéria Elhivatottak című, női alkotókat bemutató tárlatát december 4-én 17 órától!
🎫Jegyek: https://mng.hu/programok/helyezkedj-el-kenyelmesenkoniorczyk-borbala-rendhagyo-tarlatvezetese/
Gyenes Gitta a város karcos oldalán
A női művészek sok esetben az otthonukat, a családi életet és ártalmatlan csendéleteket festettek. De a két világháború között néhányan a város legrosszabb hírű negyedeibe is elmentek témáért. Gyenes Gitta képein a Budapest kellemetlen pillanatai köszönnek vissza.
Gyenes volt húszéves, amikor egy aukción felfigyeltek a munkáira:
„.. artisztikus becse fölötte áll sok csillogó névvel szignált műteremhulladéknak, amit drága áron fizetnek meg a smokkok.”
– írta róla egy figyelmes kritikus.
📈 Később újságíró férje révén olyan helyekre jutott be, ahova tisztességes nő nem nagyon tette be a lábát, sőt az Ujság megbízásából 1920-ban ő volt az első nő, akit beengedtek rajzolni a tőzsde karzatára.
Figyeld meg Gitta önarcképén, hogy
🚬 nem ma kezdte a dohányzást. Égő cigarettával és teli hamutartóval festette le magát. A cigaretta a századelős plakátok dohányzó démonaitól a két világháború között már a modern nő alapvető kelléke volt.
💇A praktikus bubifrizura a hagyományos nőkép elleni lázadás volt: egy modern, dolgozó nőnek reggel nem volt ideje a hajával bíbelődni.
💅 Gitta erősen ki van festve, és a körme is piros. Ehhez kellett némi bátorság 1932-ben.
👄 A képen szinte saját magát tárgyiasítja, annyira kihívó. Az eredmény azonban inkább fenyegető, mint erotikus.
A művésznő megfestette a hírhedt pesti negyed, a Csikágó életét is.
Csikágó 🏙️
📍 Hol? Budapest VII. kerületének nagyjából a Keleti pályaudvar és a Városliget közé eső része.
🏗️ Rohamtempó: a 19. század végi gyors iparosodás idején a fővárosba költöző munkásoknak sietve kellett felhúzni az emeletes bérházakat.
🇺🇸 Miért Csikágó? Szabályos, derékszögű utcák, hasonló beosztású lakóházak: a negyed valóban olyan gyorsan és olyan tervezetten nőtt ki a földből, mint amerikai névrokona.
Figyeld meg a képen, hogy
🍷 Egyetlen utcasarkon három helyen is van borozó.
🍿 Megjelenik a Horthy-korszak egyik legnagyobb budapesti passziója, a mozi.
🧕 A kép tele van népviseletbe öltözött alakokkal – a korszakban rengeteg ember áramlott Budapestre az elcsatolt országrészekből is, akik a kor lakhatási válsága miatt sokszor a város legrosszabb környékeire szorultak.
🎩 Tele vagyunk csoportokban beszélgető kellemetlen férfialakokkal, akiknek nem látjuk az arcát.
😔 Megtalálod a nőalakot, aki a gyerekével egyenesen menekül a Csikágóból?
A „pisipóráz” 🚽
🪢 Mi ez? Az angol szakirodalomban urinary leash vagy bladder's leash néven ismert metafora. Azt írja le, hogy a női nyilvános vécék hiánya a nőket az otthonukhoz kötötte: csak olyan messzire mehettek, ameddig a hólyagjuk engedte.
✊ Feminista ügy: a 19. század második felében a nőjogi aktivisták már felhívták a figyelmet a női nyilvános illemhelyek hiányára. A nőknek sokszor fizetni kellett a nyilvános illemhelyek használatáért, a férfiaknak viszont nem.
🎨 Mi köze a művészethez? Aki nem tudja szabadon használni a várost, az a művészetébe sem tudja beemelni.
🐔 Lóránt Erzsébet: úrilány, botrányos témával
Lóránt Erzsébet feddhetetlen közegből jött, mégis a prostitúciót választotta témájául. ✏️ Jómódú nagypolgári zsidó családban született, apja sikeres ügyvéd volt, aki még abban is benne volt, hogy a 1920-as években a lánya rajzolni tanuljon. Aktokat is!
💰A kor gyorsan növekvő nagyvárosaiban a művészek megmutatták a csillogás hátterében feszülő társadalmi feszültségeket is, többek között erről is szól Lóránt Tyúk című festménye.
Figyeld meg a képen, hogy
🤡 Mindenki komikus: az örömlány már túlságosan kihívó, a potenciális kuncsaftok pedig képtelenek bármilyen akcióra.
🍷 Alkoholizmus: növekvő probléma volt a Horthy-korszak Magyarországán. A korabeli progresszív, baloldali körök sokszor arra biztattak, hogy minél többen tegyék le a poharat. Szolid sikerrel.
🏚️ Földszintes házak a háttérben: Budapest külvárosában járunk.
🔞A prostitúció a budapesti élet szerves része volt, de egy úrinő nem vehetett róla tudomást. Még akkor sem, hogyha a férje bordélyban összeszedett szifiliszével küzdött ő maga is. A budapesti szállodákban azonnal a férfi vendégek kezébe nyomták az örömlányok fotóalbumait, és fiatal nők tömegei kerültek Nyugat-Európa vagy a Közel-Kelet nyilvánosházaiba, ahonnan a legtöbb esetben nem volt visszaút.
De azért nem csupa iszonyat a város: ez a koncertterem például úgy veszi körül a zongoristát és a közönségét, mint egy meleg buborék!
🏙️ Gross-Bettelheim Jolán: Manhattan felhőkarcolói egy nyitrai mészároslány szemével
Gross-Bettelheim Jolán egyike volt azoknak a magyaroknak, akik az Egyesült Államokban csináltak karriert. Pedig a kezdetekkor semmi nem azt mutatta, hogy ebből a lányból művész lesz: a mai Szlovákia területén található Nyitrán született, és az apja mészáros volt.🥩
✊A Tanácsköztársaság bukása után Budapestről egy időre visszatért szülővárosába,. Ezután Bécs, Berlin és Párizs érintésével az Egyesült Államokba emigrált, ahol az 1920-as évek közepén hozzáment Bettelheim Frigyes röntgenorvoshoz. Mindketten aktívak voltak az amerikai kommunista mozgalomban.🗽 Előbb Clevelandben éltek, 1929 és 1937 között tizenháromszor díjazták a város múzeumának éves kiállításain. 1938-tól New Yorkban telepedtek le. Esti tükröződések (Manhattan) című képe az emigrációs élmény magányáról szól.
Figyeld meg a képen, hogy
🌫️ Nem vágyunk ide: minden szürke, a fények pedig hidegek.
🏙️ Boruló felhőkarcolók: az épületek megdőlnek, nem érezzük magunkat biztonságban.
🔥 Vörös fények a jobb sarokban: mintha felgyulladt volna valami.
Berthe Morisot, az otthon feszültségei 🏠
Az otthon persze nem csak idilli lehetett. A francia impresszionista Berthe Morisot nagyon jól tudta, milyen az élet, ha az ember feleségként és anyaként alkot.
🖼️ Ki volt? Az impresszionisták köréhez tartozott, szinte minden kiállításukon szerepelt, belső terekkel, portrékkal, kertekkel és tájképekkel.
👶 A dajka és Julie: megfestette a saját lányát a dajkájával, láthatóvá téve a legláthatatlanabb női munkák egyikét.
🪟 Határterek: Morisot nőalakjai gyakran látják a várost, de az otthonukba vannak zárva, például csak a nyitott francia ablakon keresztül nézik vágyakozva a hullámzó párizsi utcát.
Koniorczyk BorbálaBori a hosszúlépés társalapítója, gyerekkora óta próbál bejutni oda, ahova hivatalosan nem lehet. Urbanistaként végzett az egyetemen, és rögtön diploma után megalapították a hosszúlépést Dáviddal – megismerkedésük után nagyjából két héttel. Bori a hosszúlépés könyvek után Női szörnyetegek címmel egy önálló kötetet is írt; a mindennapokban pedig elsősorban ipari mennyiségű szöveget gyárt a hosszúlépés számára. 🙄Portfóliója a hírlevelektől kezdve a honlapszövegeken és forgatókönyveken át egészen kollégái bemutatkozóinak megírásáig terjed.
