
A Malonyai-villa és a hosszúlépés története
A viccből épült villa🚪
✍️Egy családi villa építését legtöbbször a tervrajzokból ismerjük, ami az embereknek csak egy apró csoportját tölti el izgalommal. A zuglói Malonyai-villa elhúzódó építkezéséről, az elszálló költségekről és a falakba rejtett viccekről viszont novellát írt a megrendelő.
Miért fontos?
💡Lajta Béla ennél a zuglói villánál szakított először a szecesszió cirkalmas oldalával, és emelte be a népművészetet a modern építészetbe. A villa megrendelője pedig ebben partnere volt.
🏠A zuglói villanegyedben álló egykori családi villa 1990 óta Román Kulturális Intézetként működik, és az itt élők és dolgozók pedig a mai napig értékelik a kényelmes – és kicsit elvarázsolt épület nagyvonalú megoldásait. Pedig a megrendelő, Malonyai Dezső eredetileg nem is akart házat építeni, pláne nem ekkorát. De a barátja, Lajta Béla mégis rábeszélte.
Ki volt Lajta Béla (1873–1920)?
🏙️ A város építésze. A városegyesítés évében, 1873-ban született Budapesten, és szinte minden nagy művét a fővárosba tervezte.
✡️ Leitersdorferből lett Lajta. Terézvárosi zsidó szabócsaládból származott, akik jelentős ingatlanvagyonra tettek szert munkájukkal. A huszadik század elején – sok más zsidó családhoz hasonlóan – magyarosították a nevüket.
⚰️ A zsidó temetők műszaki vezetője volt. Sőt, a zsidó temetőépítészet világszerte kiemelkedő alkotójának számított. Ma is több tucatnyi sírja és kriptája áll a Salgótarjáni úti és a Kozma utcai temetőkben.
🧳 Világlátott. Lajta a műegyetemi diploma megszerzése után rengeteget utazott – még Marokkóba is eljutott.
👨👩👦 A megrendelők. Megbízói szinte csak a rokonai és a közeli barátai közül kerültek ki. Ezért tudott folyamatosan kísérletezni.
🌉 Híd a stílusok között. Alig két évtized alatt a lechneri szecessziótól a modernizmust megelőlegező formákig jutott el.
Malonyai Dezső néprajzkutató, a magyar művészettörténet egyik meghatározó alakja volt, csak néhány évvel volt idősebb barátjánál, Lajta Bélánál.
Hogy lett egy művészettörténésznek ekkora villája?
Malonyai Dezső tervei között eredetileg nem szerepelt az építkezés. De barátjának, Lajtának állandóan panaszkodott:
📦 a folyamatos költözés kényelmetlenségéről,
🔑 a háziuraknak való kiszolgáltatottságról,
🥬 a konyhából átszűrődő káposztaszagról,
👶 a folyamatos gyereksírásról,
✍️ és arról, hogy nincs egy nyugodt dolgozószobája.
Lajta végül vidáman azt felelte, hogy erre egyetlen megoldás van: a saját ház.
Az elszálló költségek miatt aggódó barátjának pedig így felelt:
Nyáron nem kell Svájcba menni, télen nem kell Egyiptomban kódorogni. Amikor van az embernek néhány öregebb bankója, nem kell szőnyeget venni, a fiatalabb bankókon nem kell havannát vásárolni, — spórolni kell.

🌳 Lajta proaktívan meg is találta az ideális, gyümölcsfákkal teli telket Zuglóban. Még azt is megígérte Malonyainak, hogy a ház terveit úgy készíti el, hogy egyetlen fát se kelljen kivágni. Sőt, a villa tervezésekor Lajta felhasználta azokat a népművészeti tárgyakat is, amiket a barátja Kalotaszegen gyűjtött.
🪦 Fejfából lépcsőoszlopot
🕯️ Gyertyatartóból csillárformát készített.
🌾 Kaszanyélből, kapatisztítóból, varrottasokból és tetőformákból motívumokat tervezett a házba, amiket a figyelmes látogató ma is könnyen észrevesz.
Arról nem is beszélve, hogy a villában a kaputól kezdve a kulcslyukakig visszatér a háromszög🔺 motívum, különleges hangulatot teremtve az épületben.
Ki volt Malonyai Dezső (1866–1916)?
🎓 Kolozsvártól Párizsig. Kolozsváron szerzett bölcsészdoktorátust, majd Párizsba költözött, ahol pesti lapok tudósítója lett.
🎨 Munkácsy titkára. Ő leltározta a festő párizsi műtermét, és ő írta az első nagy Munkácsy-monográfiát.
🧺 A népművészet dokumentálója. A magyar nép művészete című sorozatában öt kötetben mutatta be a magyarlakta vidékek népművészetét Kalotaszegtől a palóc vidékig.
✍️ Író. Novellákat és regényeket is írt. A villa építésének viszontagságairól is írt egy novellát, ennek köszönhetjük ezt a történetet is.
Lajta és Malonyai végig humoruknál maradtak, ami nem kis teljesítmény egy ekkora
épület tervezésekor. A kapura vasbetűkkel kiírták, hogy
„Kaparj kurta, neked is lesz!”
a homlokzat nyers vakolatába pedig Lajta sajátkezűleg festette fel azt, hogy Eb ura fakó
utalva arra, hogy ezzel a házzal Malonyai végre örökre megszabadult a háziurak piszkálódásától. További feliratként a terasz rácsozatába az
“Az ördög nem alszik.”
mondatot tervezték, mintegy figyelmeztetésként, hogy innen potyoghatnak le Malonyai gyerekei, ha a szülők nem vigyáznak.
Hol vagyunk? A zuglói villanegyed
📍 Istvánmező. A Városliget szomszédságában, a Stefánia út és a liget között jött létre a századfordulón.
🌳 A liget jött előbb. A Városligetet a XIX. század elején vette kezelésbe Pest városa. Ez az egyik első európai közpark, amit egy város saját költségén nyitott meg mindenki számára.
🎉 Millenniumi fellendülés. 1896-ra elkészült az Andrássy út és a Hősök tere: Zugló divatba jött.
💎 Művészek álomvillái. A felső középosztály, köztük sok sikeres művész, itt építtette fel reprezentatív, műteremmel kiegészített otthonát.
🔥Az utolsó felirat a jelzáloghitelt elbíráló banki tisztviselőnek állított emléket, akihez Lajta és Malonyai egyszerre járultak el, és az írókat és művészeket kedvelő úr meg is ítélte a csillagászati kölcsönt a villára. Tervező és megfontolt megrendelője örömükben még egy kandallót terveztek a házba, amire a Halotti beszéd első sorát vésték:
„Latjatuk feleim szümtükkel mik vogmuk, ísa pur és homuv vogmuk.”
🧾 Malonyai pedig, bár mindent gondosan feljegyzett, a kiadásokat soha nem merte összeadni.
🎄 Az eredetileg májusra tervezett beköltözés helyett a Malonyai-család végül csak karácsonyra érkezett meg a villába.
Van, ami soha nem változik.


KÉNYES FÖLADAT, — húzódoztam is tőle, — hogy magam írjak a házamról. Különben . . miért ne!? Hány jó pajtásom dicséri a saját nevelésű csikóját, pedig talán annyi köze sincs hozzá, mint nékem ehhez a házhoz. Meg, igazán, soha, de soha nem éreztem még magam háziúrnak, bár szorgalmasan figyelmeztet rá az illetékkiszabási hivatal…(…) És ha mégis el merném feledni, eszembe juthat alaposan, amikor a Kereskedelmi Banknak, e ház főháziurának, zsellérhez illő alázattal viszem a házbért, a jelzálogkölcsön esedékes részletét sviszik majd az unokáim is, még vagy negyvennyolc esztendeig.”

💰Az idézet utolsó mondata pedig arra a kérdésre is választ ad, hogy volt pénze egy író-művészettörténésznek egy ekkora épületre: igazából nem volt.
Egy masszív kölcsönből tudta csak felépíteni a házat. Cserébe az épület minden szeglete az ő igényei szerint készült el.
A megrendelő a tervezőasztalnál
🍲 A konyha a padlásra került, hiszen a szagok nem terjednek lefelé. Malonyai ugyanoda kérte a dolgozószobáját is, minél messzebb a gyerekektől. Alacsony, nagy ablakú, fával rácsozott szoba lett, a fűtést a külső folyosóra helyezték, hogy munka közben se zavarjon a fűtést kezelő személyzet.
📷 Mellette volt a könyvtárszoba, székelyes gerendázással és búbos kandallóval. A lépcsőfordulóban egy kis sötétkamrát alakítottak ki, ahol a könyveihez készülő fotókat hívták elő.
🛁 A fürdőszobába nagy kád, nagy zuhany, bőséges víz és narancssárga üveg került, hogy borús időben is napsütésnek tűnjön.
🚰 Minden cselédszobába jutott mosdókagyló. Ez messze meghaladta a korabeli budapesti átlagot, ahol a személyzetnek többnyire csak a konyhában jutott hely.
📉 Utóélet
⏳ A család mindössze három évig élt a villában. 1909-ben anyagi okokból el kellett adniuk, nem tudták fizetni a kölcsönt. Az új tulajdonos gróf Haller Györgyné, Bethlen Ilona lett, a későbbi miniszterelnök, Bethlen István húga. A családja az 1944-es összeírás szerint még biztosan ott lakott, egészen az államosításig.
🇩🇪 A szocializmus idején az NSZK nagykövetsége volt az épületben.
🇷🇴 1990 óta pedig a Román Kulturális Intézet működik Malonyai Dezső egykori álomvillájában.
📖 Az egész történetet Malonyai maga írta meg később, novellaként, A Ház című folyóirat felkérésére. Tervező és megrendelő kapcsolatáról ritkán marad fenn ilyen közvetlen és önironikus beszámoló.
Bori a hosszúlépés társalapítója, gyerekkora óta próbál bejutni oda, ahova hivatalosan nem lehet. Urbanistaként végzett az egyetemen, és rögtön diploma után megalapították a hosszúlépést Dáviddal – megismerkedésük után nagyjából két héttel. Bori a hosszúlépés könyvek után Női szörnyetegek címmel egy önálló kötetet is írt; a mindennapokban pedig elsősorban ipari mennyiségű szöveget gyárt a hosszúlépés számára. 🙄Portfóliója a hírlevelektől kezdve a honlapszövegeken és forgatókönyveken át egészen kollégái bemutatkozóinak megírásáig terjed.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Heti rendszerességgel küldjük a legérdekesebb cikkeinket, eseményeinket és ajánlatainkat.
Feliratkozás


