English
hosszúlépés
Történet

Az 1971-ben épült forgalomirányító központot idén még lebontották volna, de a tiltakozások után úgy tűnik, megmarad Budapest egyik legismertebb találkozóhelye.

Az Örsön termett Gomba

🍄 Az Örs vezér téri Gombából egykor napi kétszázezer utas közlekedését segítették. A különös formájú épület ötvenöt éve áll Budapest egyik legforgalmasabb, mára erősen elhanyagolt csomópontjában. A Gomba története - mert olyan is van neki.

Az Örs vezér tere 1982-ben: középen a forgalomirányító Gomba, mellette a Sugár Üzletközpont és a HÉV-végállomás. Forrás: Fortepan / Záray Péter

Megosztás

Miért fontos?

💡 Közel száz éve próbálnak valódi városközpontot faragni az Örs vezér teréből, de az ötletek többsége még a megvalósítás közelébe sem jutott. A Gomba eközben a tér egyik legfontosabb tájékozódási pontjává vált.

Királyválasztástól a metróig 👑

A mai Örs vezér tere az egykori Rákosmező területén fekszik, ahol a középkorban országgyűléseket tartottak. Itt választották királlyá Károly Róbertet és Mátyást, és itt gyülekezett Dózsa György serege is.

Később a területet felszántották, más részein állatokat legeltettek. A kelet felé vezető fontos országutat, a Kerepesi utat kertészetek és Rákosfalva házai szegélyezték. A 20. század elején pedig, a magyar repülés hajnalán, Rákosmezőn már légi bemutatókat és versenyeket is rendeztek.

1888-tól már ugyan áthaladt itt a Keleti pályaudvar és Cinkota közötti HÉV, de a mai Örsön még csak meg sem állt.

🏘️ A tér 1932-ben kapta az Eörs vezér tere nevet, egy állítólagos honfoglaló vezér után. Bár már ekkor új lakónegyedeket terveztek ide, sokáig csak egy volt a számtalan külvárosi útkereszteződés közül.

Az ötvenes években elkészült a Kerepesi úti szocreál lakótelep, és később megkezdődött a Füredi utcai panelházak építése is. A gyorsan növekvő lakosság miatt egyre sürgetőbbé vált a közlekedés fejlesztése.

Kétszázezer utas, egy fabódé 🚇

A döntő változást a 2-es metró 1970-es megnyitása hozta. A gödöllői és csömöri HÉV végállomását a Keleti mellől az Örsre helyezték át, ahol új busz- és villamosvégállomásokat alakítottak ki.

Vasút a város alatt (1970): Bokodi Béla dokumentumfilmje a budapesti 2-es metró építéséről.

Az Örs hamar a Moszkva térrel vetekedő közlekedési csomóponttá vált: a megnövekedett forgalom korszerű irányítóközpontot igényelt. Ez lett a Gomba.

🏚️ A forgalomirányítók kezdetben ideiglenes fabódékból dolgoztak, amelyeket a BKV-sok csak „erdészházaknak” neveztek. A Gomba építése 1970 novemberében kezdődött, és 1971 júliusára ígérték az átadását.

A munka azonban hónapokat késett a kivitelező vállalatok ügyetlenkedése miatt. Különösen a panorámaüvegek beépítése és a fémburkolat felszerelése okozott gondot.

Forgalomirányítás a kalap alatt 🍄

📅

1971

december 22-én adták át

🚶

200 000

napi utas az átadás idején

🏢

260 m²

az épület összterülete


A Gomba földszintjén négy jegypénztár, információs iroda, utasváró és személyzeti pihenő is működött.

A körbeüvegezett emeleten nyolc helyiség, köztük a diszpécserszoba kapott helyet, a pincében műszaki berendezéseket helyeztek el. A személyzet kényelmét mosdók, italautomaták és hűtőszekrények szolgálták.

📞 A diszpécserek a panorámaablakokból figyelték a teret, munkájukat telefonok, URH-rádiók és kamerák segítették. A központi szolgálattal telefonon, a mozgó ellenőrökkel rádión tartották a kapcsolatot.

Forgalomirányítás a Gomba emeletén, 1972-ben. A BKV munkatársa jelzőtárcsával irányítja a buszok indulását. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Menetrendek és forgalmi nyilvántartások alapján ellenőrizték az indulásokat, intézkedtek a késésekről és a kimaradó járatokról. Innen hangolták össze számos busz- és villamosjárat közlekedését.

🍄 A Gomba nevét széles kalapra emlékeztető formájáról kapta. Budapesten ekkor már állt egy másik Gomba is: a Móricz Zsigmond körtéri, 1942–1943-ban épült pavilon szintén a közlekedést szolgálta.

Felhőkarcolók az Örsön? 🏙️

A Fővárosi Tanács a hetvenes években Budapest egyik új városközpontját akarta itt kialakítani. 24 emeletes toronyházakat, mozit, könyvtárat, kulturális központot és parkot álmodtak a térre.

Budapest Főváros Levéltárát például egy 19 emeletes, 62 méteres toronyházba költöztették volna, amely majdnem akkora lett volna, mint a budai Körszálló.

🏢 A levéltári toronyház túl drágának bizonyult, a legtöbb tervezett közintézmény végül meg sem épült. A Sugár Üzletközpont viszont elkészült, bár késve: 1980-ban nyílt meg.

1990 márciusában itt nyitott meg Magyarország első IKEA-áruháza, és azóta nincs budapesti, akinek ne jutna eszébe a svéd húsgolyó a térről. 🧆 Az Árkád 2002-ben követte.

Az Örs fontos kereskedelmi központtá vált, de a mindenkori városvezetés azóta sem követte a plazaépítőket. Az Örsön ma mindenki igyekszik a leghamarabb túljutni, a bevásárlóközpontok közötti tér szinte folyamatosan koszos és büdős. Az egységes, élhető városi tér kialakítása elmaradt.

A tér látképe: középen a Gomba, mögötte a Sugár és az IKEA, jobbra az Árkád. Fotó: Tóth Dávid

🚦 Már 1987-ben kritikusnak tartották az Örs vezér téri aluljáró túlterheltségét és állapotát. A közlekedési fejlesztések közül a metró és a HÉV régóta tervezett összekötése is elmaradt. A különböző korszakokban épült végállomások, lakótelepek és áruházak egymás mellett léteznek, nem köti össze őket a tér.

Az Örs így hatalmas átjáróház maradt, ahol a legtöbben átszállnak, vásárolnak vagy átsietnek. A folytonos átépítések során kevés olyan jellegzetes épület maradt, amely saját karaktert adna a térnek. A Gomba pont ezek közé tartozik.

Mi lesz a Gombával? 🍄

A Gomba forgalomirányító szerepe közel három évtizede, a kilencvenes évek második felében megszűnt, feladatait fokozatosan központosított rendszerek vették át. Azóta sok mindent, így kávézót és ügyfélközpontot is terveztek az épületbe, de a felújítás elmaradt.

A jegypénztárak 2021 tavaszáig működtek: a BKK a járvány után megváltozott jegyvásárlási szokásokra hivatkozva zárta be őket.

A Gomba ma is kedvelt találkozóhely. Forrás: Audiala.

🌱 2026 tavaszán Zugló önkormányzata még az egykori forgalomirányító épület lebontását tervezte, ám a lakossági tiltakozás után változtatott az elképzeléseken. Novemberre már elbontották a környező bazársort, amelynek helyére állítóleg zöldfelület és rendezettebb gyalogoszóna kerül majd.

A Gomba a BKV tulajdonában, a kerületi önkormányzati területén áll, és sem műemléki, sem helyi védettséget nem élvez. Különösebb építészeti értéke nincs is - de mégis, a helyi identitás fontos elemévé vált. A felújítás tovább várat magára: sem a kerületnek, sem a fővárosnak, sem a BKV-nak nem akar költeni rá.

Mindenki szerint fontos lenne felújítani, de a számlát valaki másnak kellene állni.

Az Örs vezér tere tehát az elmúlt csaknem száz évhez hasonlóan újabb átalakítás előtt áll. A Gomba egyelőre megmenekült, és jó eséllyel a következő rendezést is megéri.

Harsányi PéterHarsányi Péterszociológus, a hosszúlépés szerkesztője

Petiről találták ki, hogy a nap is kisüt, ha megérkezik. Sétavezetőként jött a hosszúlépés csapatába; és hamar nyilvánvaló lett, hogy szeretnénk még közelebb húzni magunkhoz. A séták háttéranyagán, cikkeken és videókon dolgozik, hiszen gyerekkora óta érdekelik a múlt titkai. Saját bevallása szerint nem volt olyan jegyszedő néni, vagy öreg szabómester, akinek a régi történetei hidegen hagyták volna. Szociológus hallgatóként folyton a társadalomtörténet területére tévedt: foglalkozott pesti zsidó vicclappal, de a Kádár-kor szilveszteri rádiókabaréival is. Doktori disszertációja a magyar szociológiatörténet mára elfeledett szerzőiről szól.

Nem találod, amit keresel? Vedd fel velünk a kapcsolatot

Kapcsolatfelvétel

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Heti rendszerességgel küldjük a legérdekesebb cikkeinket, eseményeinket és ajánlatainkat.

Feliratkozás

Olvass tovább

Történet

Egy híd, két polgármester, három város

🎂 153 éve, 1873. november 17-én Pest, Buda és Óbuda egyesülésével megszületett Budapest. Ekkor még csak egyetlen állandó híd kötötte össze a Duna két partját. Már a közös zászló és címer megalkotásakor kiderült, lehetetlen mindenki számára elfogadható döntést hozni.

Miért fontos?

💡 Buda, Pest és Óbuda: három város, eltérő múlttal és gazdasági helyzettel. Belőlük jött létre Budapest, a közös főváros. Az egyesítés megn...

HHarsányi Péter3 perc
Történet

A 150 éves Andrássy út, ahogy még sosem láttad

Sokáig feleslegesnek tűnt, pitiáner korrupcióval indult; de mára Budapest jelképe lett: ez az Andrássy út. Hosszabb olvasmány képekkel és filmekkel a sugárútról. Oda is benézünk, ahova csak velünk tudsz. 👀

Miért fontos?

Az Andrássy út százötven éves története a modern Budapest sorsának tükre is. Magunkról is sokat tanulhatunk a sugárúton sétálva.

MMerker Dávid17 perc
Történet

Ötszáz hely, alig autó: így kezdődött a pesti autóláz

1924-ben, amikor Budapesten még javában a bérkocsik és a villamosok uralták a forgalmat, az erzsébetvárosi Kertész utcában egy 250 kocsit befogadó, vasbeton szerkezetű garázs nyílt: ez volt a Cyklop. Négy évvel később, a bővítés után már 500 autó fért el benne. Korabeli plakátokon, rendőrségi aktákon és sajtóriportokon keresztül mutatjuk be, hogyan vált a húszas évek Pestjén az autó elérhetetlen státuszszimbólum, népvándorlással kísért hegyi versenyek főszereplője és a mozik kasszáit robbantó ikon.

Miért fontos?

🎯 A parkolásról, a száguldásról és az utak minőségéről szóló mai budapesti viták egyáltalán nem újak. Száz évvel ezelőtt a fővárosi lapok h...

KKéri Gáspár5 perc