
Az 1971-ben épült forgalomirányító központot idén még lebontották volna, de a tiltakozások után úgy tűnik, megmarad Budapest egyik legismertebb találkozóhelye.
Az Örsön termett Gomba
🍄 Az Örs vezér téri Gombából egykor napi kétszázezer utas közlekedését segítették. A különös formájú épület ötvenöt éve áll Budapest egyik legforgalmasabb, mára erősen elhanyagolt csomópontjában. A Gomba története - mert olyan is van neki.
Harsányi Péter 4 perc - 750 szóMiért fontos?
💡 Közel száz éve próbálnak valódi városközpontot faragni az Örs vezér teréből, de az ötletek többsége még a megvalósítás közelébe sem jutott. A Gomba eközben a tér egyik legfontosabb tájékozódási pontjává vált.
Királyválasztástól a metróig 👑
A mai Örs vezér tere az egykori Rákosmező területén fekszik, ahol a középkorban országgyűléseket tartottak. Itt választották királlyá Károly Róbertet és Mátyást, és itt gyülekezett Dózsa György serege is.
Később a területet felszántották, más részein állatokat legeltettek. A kelet felé vezető fontos országutat, a Kerepesi utat kertészetek és Rákosfalva házai szegélyezték. A 20. század elején pedig, a magyar repülés hajnalán, Rákosmezőn már légi bemutatókat és versenyeket is rendeztek.
1888-tól már ugyan áthaladt itt a Keleti pályaudvar és Cinkota közötti HÉV, de a mai Örsön még csak meg sem állt.
🏘️ A tér 1932-ben kapta az Eörs vezér tere nevet, egy állítólagos honfoglaló vezér után. Bár már ekkor új lakónegyedeket terveztek ide, sokáig csak egy volt a számtalan külvárosi útkereszteződés közül.
Az ötvenes években elkészült a Kerepesi úti szocreál lakótelep, és később megkezdődött a Füredi utcai panelházak építése is. A gyorsan növekvő lakosság miatt egyre sürgetőbbé vált a közlekedés fejlesztése.
Kétszázezer utas, egy fabódé 🚇
A döntő változást a 2-es metró 1970-es megnyitása hozta. A gödöllői és csömöri HÉV végállomását a Keleti mellől az Örsre helyezték át, ahol új busz- és villamosvégállomásokat alakítottak ki.
Az Örs hamar a Moszkva térrel vetekedő közlekedési csomóponttá vált: a megnövekedett forgalom korszerű irányítóközpontot igényelt. Ez lett a Gomba.
🏚️ A forgalomirányítók kezdetben ideiglenes fabódékból dolgoztak, amelyeket a BKV-sok csak „erdészházaknak” neveztek. A Gomba építése 1970 novemberében kezdődött, és 1971 júliusára ígérték az átadását.
A munka azonban hónapokat késett a kivitelező vállalatok ügyetlenkedése miatt. Különösen a panorámaüvegek beépítése és a fémburkolat felszerelése okozott gondot.
Forgalomirányítás a kalap alatt 🍄
📅
1971
december 22-én adták át
🚶
200 000
napi utas az átadás idején
🏢
260 m²
az épület összterülete
A Gomba földszintjén négy jegypénztár, információs iroda, utasváró és személyzeti pihenő is működött.
A körbeüvegezett emeleten nyolc helyiség, köztük a diszpécserszoba kapott helyet, a pincében műszaki berendezéseket helyeztek el. A személyzet kényelmét mosdók, italautomaták és hűtőszekrények szolgálták.
📞 A diszpécserek a panorámaablakokból figyelték a teret, munkájukat telefonok, URH-rádiók és kamerák segítették. A központi szolgálattal telefonon, a mozgó ellenőrökkel rádión tartották a kapcsolatot.
Menetrendek és forgalmi nyilvántartások alapján ellenőrizték az indulásokat, intézkedtek a késésekről és a kimaradó járatokról. Innen hangolták össze számos busz- és villamosjárat közlekedését.
🍄 A Gomba nevét széles kalapra emlékeztető formájáról kapta. Budapesten ekkor már állt egy másik Gomba is: a Móricz Zsigmond körtéri, 1942–1943-ban épült pavilon szintén a közlekedést szolgálta.
Felhőkarcolók az Örsön? 🏙️
A Fővárosi Tanács a hetvenes években Budapest egyik új városközpontját akarta itt kialakítani. 24 emeletes toronyházakat, mozit, könyvtárat, kulturális központot és parkot álmodtak a térre.
Budapest Főváros Levéltárát például egy 19 emeletes, 62 méteres toronyházba költöztették volna, amely majdnem akkora lett volna, mint a budai Körszálló.
🏢 A levéltári toronyház túl drágának bizonyult, a legtöbb tervezett közintézmény végül meg sem épült. A Sugár Üzletközpont viszont elkészült, bár késve: 1980-ban nyílt meg.
1990 márciusában itt nyitott meg Magyarország első IKEA-áruháza, és azóta nincs budapesti, akinek ne jutna eszébe a svéd húsgolyó a térről. 🧆 Az Árkád 2002-ben követte.
Az Örs fontos kereskedelmi központtá vált, de a mindenkori városvezetés azóta sem követte a plazaépítőket. Az Örsön ma mindenki igyekszik a leghamarabb túljutni, a bevásárlóközpontok közötti tér szinte folyamatosan koszos és büdős. Az egységes, élhető városi tér kialakítása elmaradt.
🚦 Már 1987-ben kritikusnak tartották az Örs vezér téri aluljáró túlterheltségét és állapotát. A közlekedési fejlesztések közül a metró és a HÉV régóta tervezett összekötése is elmaradt. A különböző korszakokban épült végállomások, lakótelepek és áruházak egymás mellett léteznek, nem köti össze őket a tér.
Az Örs így hatalmas átjáróház maradt, ahol a legtöbben átszállnak, vásárolnak vagy átsietnek. A folytonos átépítések során kevés olyan jellegzetes épület maradt, amely saját karaktert adna a térnek. A Gomba pont ezek közé tartozik.
Mi lesz a Gombával? 🍄
A Gomba forgalomirányító szerepe közel három évtizede, a kilencvenes évek második felében megszűnt, feladatait fokozatosan központosított rendszerek vették át. Azóta sok mindent, így kávézót és ügyfélközpontot is terveztek az épületbe, de a felújítás elmaradt.
A jegypénztárak 2021 tavaszáig működtek: a BKK a járvány után megváltozott jegyvásárlási szokásokra hivatkozva zárta be őket.
🌱 2026 tavaszán Zugló önkormányzata még az egykori forgalomirányító épület lebontását tervezte, ám a lakossági tiltakozás után változtatott az elképzeléseken. Novemberre már elbontották a környező bazársort, amelynek helyére állítóleg zöldfelület és rendezettebb gyalogoszóna kerül majd.
A Gomba a BKV tulajdonában, a kerületi önkormányzati területén áll, és sem műemléki, sem helyi védettséget nem élvez. Különösebb építészeti értéke nincs is - de mégis, a helyi identitás fontos elemévé vált. A felújítás tovább várat magára: sem a kerületnek, sem a fővárosnak, sem a BKV-nak nem akar költeni rá.
Mindenki szerint fontos lenne felújítani, de a számlát valaki másnak kellene állni.
Az Örs vezér tere tehát az elmúlt csaknem száz évhez hasonlóan újabb átalakítás előtt áll. A Gomba egyelőre megmenekült, és jó eséllyel a következő rendezést is megéri.
Harsányi PéterPetiről találták ki, hogy a nap is kisüt, ha megérkezik. Sétavezetőként jött a hosszúlépés csapatába; és hamar nyilvánvaló lett, hogy szeretnénk még közelebb húzni magunkhoz. A séták háttéranyagán, cikkeken és videókon dolgozik, hiszen gyerekkora óta érdekelik a múlt titkai. Saját bevallása szerint nem volt olyan jegyszedő néni, vagy öreg szabómester, akinek a régi történetei hidegen hagyták volna. Szociológus hallgatóként folyton a társadalomtörténet területére tévedt: foglalkozott pesti zsidó vicclappal, de a Kádár-kor szilveszteri rádiókabaréival is. Doktori disszertációja a magyar szociológiatörténet mára elfeledett szerzőiről szól.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Heti rendszerességgel küldjük a legérdekesebb cikkeinket, eseményeinket és ajánlatainkat.
Feliratkozás


