
Így jött létre Budapest hosszas viták után, amelyek még a város zászlaján is nyomot hagytak.
Egy híd, két polgármester, három város
🎂 153 éve, 1873. november 17-én Pest, Buda és Óbuda egyesülésével megszületett Budapest. Ekkor még csak egyetlen állandó híd kötötte össze a Duna két partját. Már a közös zászló és címer megalkotásakor kiderült, lehetetlen mindenki számára elfogadható döntést hozni.
Harsányi Péter 3 perc - 565 szóMiért fontos?
💡 Buda, Pest és Óbuda: három város, eltérő múlttal és gazdasági helyzettel. Belőlük jött létre Budapest, a közös főváros. Az egyesítés megnyitotta az utat egy világváros létrejötte előtt, ami a magyarság csúcsteljesítménye lett.
Budapest már 1849-ben majdnem megszületett
🏙️ Pest, Buda és Óbuda évszázadokon át külön városként fejlődött: Buda a királyi Vár körül, Pest nyüzsgő kereskedelmi központként, Óbuda pedig álmos mezővárosként.
Széchenyi István már az 1830-as években használta a Budapest nevet, és szorgalmazta az egyesítést. 1849-ben Szemere Bertalan belügyminiszter el is rendelte.
A magyar álladalomnak csak egy fővárosa lehet, melynek élő erejét főleg Pest, történeti ős emlékezetét főleg Buda adja meg.

A szabadságharc bukása azonban meghiúsította a tervet. A városegyesítés az 1867-es kiegyezés után azonban ismét napirendre került.
Egy zsidó képviselő és Buda polgármestere
🏛️ 1870-ben Házmán Ferenc budai polgármester és Wahrmann Mór lipótvárosi képviselő kezdeményezte, hogy a főváros működését külön törvény szabályozza.
Közben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa megkezdte a nagy fejlesztések előkészítését, köztük a későbbi Nagykörút és az Andrássy út tervezését. 1872. december 22-én Ferenc József szentesítette Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget egyesítésének törvényét.
Wahrmann Mór, Budapest egyik alapítója
Az első pesti rabbi unokájából az ország egyik leggazdagabb üzletembere lett. Wahrmann Mór 1869-ben első zsidó vallású képviselőként került a magyar országgyűlésbe. Bankokban, malmokban és gyárakban volt érdekeltsége, és a Pesti Izraelita Hitközséget is vezette.
1882-ben az antiszemita Istóczy Győzővel Ercsiben vívott pisztolypárbaja országos szenzáció lett. Egyikük sem sérült meg. Wahrmann 1892-ben halt meg; mauzóleuma a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben áll.
Két polgármester egy város élén
📜 1873. november 17-én az új fővárosi tanács átvette a három város ügyeit. Ezért ünnepeljük ezen a napon Budapest születésnapját. Ráth Károly főpolgármester elsősorban reprezentatív szerepet töltött be, míg a várost ténylegesen Kamermayer Károly polgármester irányította. A 400 fős közgyűlés felét a legnagyobb adófizetők adták - ők voltak az úgynevezett virilisek.
Nem leszünk ezentúl sem budaiak, sem pestiek, hanem leszünk ezentúl budapestiek.

Egyetlen híd, tíz kerület
🚋 Az 1873-as Budapest közel 270 ezer lakossal és tíz kerülettel indult. Pesten tíz épületből hét földszintes volt, négyemeletes házból mindössze 34 állt. Az emberek konflissal, omnibusszal vagy lóvasúttal utaztak; de leginkább gyalog. Az utcák nagy része vagy poros volt, vagy sáros, magyarul csak minden második lakó beszélt.
🇭🇺 És mégis: Budapest születése pillanatától Magyarország büszke fővárosa volt.
A két partot egyetlen állandó közúti híd, a Lánchíd kötötte össze, amelyen hídvámot szedtek. A Margit híd építése ekkor még éppen csak elkezdődött. Budapest ráadásul nehéz évben született: 1873-ban kolerajárvány és súlyos gazdasági válság sújtotta az országot.
A város ötvenedik évfordulóját is díszesen ünnepelte meg: 1923-ban a főváros felkérésére Bartók Béla a Táncszvitet, Kodály Zoltán a Psalmus Hungaricust komponálta.
Óbudának csak egy kapu jutott
🚩 A közös címer felső részébe Pest vára, alulra Buda háromtornyos vára került. Óbuda tulipánját elhagyták: a harmadik várost csupán a budai vár második kapuja jelképezte. A két vár között a Duna ezüstsávja húzódott.
Az 1873-ban elfogadott piros–sárga–kék zászló Pest korábbi színeit örökölte. Buda piros–fehér–zöld lobogójának jellegzetes fehér és zöld színe kimaradt.
Budapest zászlaja román volt?
🇷🇴 A három szín Romániában már 1834-ben megjelent. Az egyesült román fejedelemségek 1862 és 1866 között Budapest későbbi zászlajával azonos színsorrendű, vízszintes trikolórt használtak. Budapest azonban Pest régi színeit vette át, nem a román lobogót másolta.
📰 A hasonlóság miatt 1916-ban már felmerült a zászlócsere, de a főváros elutasította. Az 1919-es román megszállás és Trianon után újra fellángolt a vita: 1930-ban a kéket zöldre cserélték.
Az új zászló sem aratott osztatlan sikert. A Pesti Hírlap egyik szerzője 1933-ban így panaszkodott:
„a világ legcsúnyább lobogója hirdeti szegénységünket”.
1990-ben visszatértek az eredeti színekhez, 2011-ben viszont Tarlós István kezdeményezésére új zászló született. A történelmi városi színek helyére fehér alap és a katonai csapatzászlókat idéző piros-zöld háromszöges szegély került. Az első tervet a kifogások miatt át is kellett rajzolni.
Budapest 153. születésnapján már ez a zászló lobog a fővároson.
Harsányi PéterPetiről találták ki, hogy a nap is kisüt, ha megérkezik. Sétavezetőként jött a hosszúlépés csapatába; és hamar nyilvánvaló lett, hogy szeretnénk még közelebb húzni magunkhoz. A séták háttéranyagán, cikkeken és videókon dolgozik, hiszen gyerekkora óta érdekelik a múlt titkai. Saját bevallása szerint nem volt olyan jegyszedő néni, vagy öreg szabómester, akinek a régi történetei hidegen hagyták volna. Szociológus hallgatóként folyton a társadalomtörténet területére tévedt: foglalkozott pesti zsidó vicclappal, de a Kádár-kor szilveszteri rádiókabaréival is. Doktori disszertációja a magyar szociológiatörténet mára elfeledett szerzőiről szól.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Heti rendszerességgel küldjük a legérdekesebb cikkeinket, eseményeinket és ajánlatainkat.
Feliratkozás


