English
hosszúlépés
Történet

Így jött létre Budapest hosszas viták után, amelyek még a város zászlaján is nyomot hagytak.

Egy híd, két polgármester, három város

🎂 153 éve, 1873. november 17-én Pest, Buda és Óbuda egyesülésével megszületett Budapest. Ekkor még csak egyetlen állandó híd kötötte össze a Duna két partját. Már a közös zászló és címer megalkotásakor kiderült, lehetetlen mindenki számára elfogadható döntést hozni.

Budapest megdicsőülése Lotz Károly mennyezetfestményén. A középpontban Patrona Hungariae alakja látható, körülötte az ipar, a kereskedelem és a fejlődő város életének jelképeivel. A freskó az Andrássy út 39. alatti Párisi Nagyáruház Lotz-termét díszíti.

Megosztás

Miért fontos?

💡 Buda, Pest és Óbuda: három város, eltérő múlttal és gazdasági helyzettel. Belőlük jött létre Budapest, a közös főváros. Az egyesítés megnyitotta az utat egy világváros létrejötte előtt, ami a magyarság csúcsteljesítménye lett.

Budapest már 1849-ben majdnem megszületett

🏙️ Pest, Buda és Óbuda évszázadokon át külön városként fejlődött: Buda a királyi Vár körül, Pest nyüzsgő kereskedelmi központként, Óbuda pedig álmos mezővárosként.

Széchenyi István már az 1830-as években használta a Budapest nevet, és szorgalmazta az egyesítést. 1849-ben Szemere Bertalan belügyminiszter el is rendelte.

A magyar álladalomnak csak egy fővárosa lehet, melynek élő erejét főleg Pest, történeti ős emlékezetét főleg Buda adja meg.

Szemere Bertalan
Szemere Bertalanbelügyminiszter

A szabadságharc bukása azonban meghiúsította a tervet. A városegyesítés az 1867-es kiegyezés után azonban ismét napirendre került.

Egy zsidó képviselő és Buda polgármestere

🏛️ 1870-ben Házmán Ferenc budai polgármester és Wahrmann Mór lipótvárosi képviselő kezdeményezte, hogy a főváros működését külön törvény szabályozza.

Wahrmann Mór karikatúrája (Borsszem Jankó)

Közben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa megkezdte a nagy fejlesztések előkészítését, köztük a későbbi Nagykörút és az Andrássy út tervezését. 1872. december 22-én Ferenc József szentesítette Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget egyesítésének törvényét.

Wahrmann Mór, Budapest egyik alapítója

Az első pesti rabbi unokájából az ország egyik leggazdagabb üzletembere lett. Wahrmann Mór 1869-ben első zsidó vallású képviselőként került a magyar országgyűlésbe. Bankokban, malmokban és gyárakban volt érdekeltsége, és a Pesti Izraelita Hitközséget is vezette.

1882-ben az antiszemita Istóczy Győzővel Ercsiben vívott pisztolypárbaja országos szenzáció lett. Egyikük sem sérült meg. Wahrmann 1892-ben halt meg; mauzóleuma a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben áll.

Pest és Buda látképe a Rózsadombról, néhány évvel a városegyesítés előtt. Ligeti Antal festménye, 1870 körül. Forrás: Wikimedia Commons (közkincs).

Két polgármester egy város élén

📜 1873. november 17-én az új fővárosi tanács átvette a három város ügyeit. Ezért ünnepeljük ezen a napon Budapest születésnapját. Ráth Károly főpolgármester elsősorban reprezentatív szerepet töltött be, míg a várost ténylegesen Kamermayer Károly polgármester irányította. A 400 fős közgyűlés felét a legnagyobb adófizetők adták - ők voltak az úgynevezett virilisek.

Nem leszünk ezentúl sem budaiak, sem pestiek, hanem leszünk ezentúl budapestiek.

Ágai Adolf
Ágai Adolfújságíró

Egyetlen híd, tíz kerület

🚋 Az 1873-as Budapest közel 270 ezer lakossal és tíz kerülettel indult. Pesten tíz épületből hét földszintes volt, négyemeletes házból mindössze 34 állt. Az emberek konflissal, omnibusszal vagy lóvasúttal utaztak; de leginkább gyalog. Az utcák nagy része vagy poros volt, vagy sáros, magyarul csak minden második lakó beszélt.

🇭🇺 És mégis: Budapest születése pillanatától Magyarország büszke fővárosa volt.

A két partot egyetlen állandó közúti híd, a Lánchíd kötötte össze, amelyen hídvámot szedtek. A Margit híd építése ekkor még éppen csak elkezdődött. Budapest ráadásul nehéz évben született: 1873-ban kolerajárvány és súlyos gazdasági válság sújtotta az országot.

A város ötvenedik évfordulóját is díszesen ünnepelte meg: 1923-ban a főváros felkérésére Bartók Béla a Táncszvitet, Kodály Zoltán a Psalmus Hungaricust komponálta.

Bartók Béla "Táncszvitjének" III. tétele a Budapesti Fesztiválzenekar előadásában, Fischer Iván vezényletével.

Óbudának csak egy kapu jutott

🚩 A közös címer felső részébe Pest vára, alulra Buda háromtornyos vára került. Óbuda tulipánját elhagyták: a harmadik várost csupán a budai vár második kapuja jelképezte. A két vár között a Duna ezüstsávja húzódott.

Budapest egyesített címere Fridrich Lajos 1873-as tervén, amelyet Pest, Buda és Óbuda képviselő-testületei május 29-én fogadtak el. Forrás: Budapest Főváros Levéltára / Wikimedia Commons (közkincs).

Az 1873-ban elfogadott piros–sárga–kék zászló Pest korábbi színeit örökölte. Buda piros–fehér–zöld lobogójának jellegzetes fehér és zöld színe kimaradt.

Budapest zászlaja román volt?

🇷🇴 A három szín Romániában már 1834-ben megjelent. Az egyesült román fejedelemségek 1862 és 1866 között Budapest későbbi zászlajával azonos színsorrendű, vízszintes trikolórt használtak. Budapest azonban Pest régi színeit vette át, nem a román lobogót másolta.

Budapest egykori piros–sárga–kék zászlaja 2011 februárjában, néhány hónappal a lecserélése előtt. Fotó: Andyfloe / Flickr.

📰 A hasonlóság miatt 1916-ban már felmerült a zászlócsere, de a főváros elutasította. Az 1919-es román megszállás és Trianon után újra fellángolt a vita: 1930-ban a kéket zöldre cserélték.

Az új zászló sem aratott osztatlan sikert. A Pesti Hírlap egyik szerzője 1933-ban így panaszkodott:

„a világ legcsúnyább lobogója hirdeti szegénységünket”.

1990-ben visszatértek az eredeti színekhez, 2011-ben viszont Tarlós István kezdeményezésére új zászló született. A történelmi városi színek helyére fehér alap és a katonai csapatzászlókat idéző piros-zöld háromszöges szegély került. Az első tervet a kifogások miatt át is kellett rajzolni.

Budapest 153. születésnapján már ez a zászló lobog a fővároson.

Harsányi PéterHarsányi Péterszociológus, a hosszúlépés szerkesztője

Petiről találták ki, hogy a nap is kisüt, ha megérkezik. Sétavezetőként jött a hosszúlépés csapatába; és hamar nyilvánvaló lett, hogy szeretnénk még közelebb húzni magunkhoz. A séták háttéranyagán, cikkeken és videókon dolgozik, hiszen gyerekkora óta érdekelik a múlt titkai. Saját bevallása szerint nem volt olyan jegyszedő néni, vagy öreg szabómester, akinek a régi történetei hidegen hagyták volna. Szociológus hallgatóként folyton a társadalomtörténet területére tévedt: foglalkozott pesti zsidó vicclappal, de a Kádár-kor szilveszteri rádiókabaréival is. Doktori disszertációja a magyar szociológiatörténet mára elfeledett szerzőiről szól.

Nem találod, amit keresel? Vedd fel velünk a kapcsolatot

Kapcsolatfelvétel

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Heti rendszerességgel küldjük a legérdekesebb cikkeinket, eseményeinket és ajánlatainkat.

Feliratkozás

Olvass tovább

Történet

A 150 éves Andrássy út, ahogy még sosem láttad

Sokáig feleslegesnek tűnt, pitiáner korrupcióval indult; de mára Budapest jelképe lett: ez az Andrássy út. Hosszabb olvasmány képekkel és filmekkel a sugárútról. Oda is benézünk, ahova csak velünk tudsz. 👀

Miért fontos?

Az Andrássy út százötven éves története a modern Budapest sorsának tükre is. Magunkról is sokat tanulhatunk a sugárúton sétálva.

MMerker Dávid17 perc
Történet

Ötszáz hely, alig autó: így kezdődött a pesti autóláz

1924-ben, amikor Budapesten még javában a bérkocsik és a villamosok uralták a forgalmat, az erzsébetvárosi Kertész utcában egy 250 kocsit befogadó, vasbeton szerkezetű garázs nyílt: ez volt a Cyklop. Négy évvel később, a bővítés után már 500 autó fért el benne. Korabeli plakátokon, rendőrségi aktákon és sajtóriportokon keresztül mutatjuk be, hogyan vált a húszas évek Pestjén az autó elérhetetlen státuszszimbólum, népvándorlással kísért hegyi versenyek főszereplője és a mozik kasszáit robbantó ikon.

Miért fontos?

🎯 A parkolásról, a száguldásról és az utak minőségéről szóló mai budapesti viták egyáltalán nem újak. Száz évvel ezelőtt a fővárosi lapok h...

KKéri Gáspár5 perc
Programajánló

❓De minek mentek oda?

A képzőművésznők hagyományos terepe sokáig az otthon volt. Egy középosztálybeli asszony a huszadik század elején leginkább szalontól szalonig élte az életét. Azonban néhány merész nő nemhogy a város rázósabb oldalára merészkedett, de meg is festette, amit ott látott. 

Miért fontos?

💡A modern művészet egyik alapfigurája a flâneur, a városban céltalanul kószáló, mindent megfigyelő művész volt. Azonban ez a figura férfi....

KKoniorczyk Borbála6 perc