Egy angol herceg meghódította Budapestet

Herceg a Blaha Lujza téren

🎭 1902. december 20-án egy angol királyfi története elevenedett meg a budapesti Népszínház színpadán, méghozzá egy nő főszereplésével. A 23 éves Fedák Sári rövid hajjal, testhez simuló nadrágban és trikóban alakította Bob herceget, ami valószínűleg sokat hozzátett a darab sikeréhez, hiszen női bokát a múlt század fordulóján még nem lehetett látni a pesti utcán.

Az épület a mai Blaha Lujza téren állt, később évtizedeken át a Nemzeti Színháznak adott otthont. A bemutató hatalmas sikert aratott, pedig a darab alkotóiban kezdetben nem mindenki bízott.

Három hivatalnokból operettszerző

🎻 A zenét a mindössze 27 éves Huszka Jenő szerezte, aki már gyerekként hegedűsként lépett közönség elé, később pedig a Zeneakadémián tanult. A bemutató idején azonban nem a művészetből élt: hivatalnok volt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban.

Egy irodában ült barátjával, Martos Ferenccel, aki már évekkel korábban megírta Bob herceg történetét versben, Huszka pedig zenét komponált hozzá. A háromfelvonásos operett szövegkönyvét végül Martos és Bakonyi Károly dolgozta ki, zenéjét Huszka szerezte.

A szerzők ragaszkodtak ahhoz, hogy Fedák Sári játssza a címszerepet. És nem voltak rossz alkupozícióban: minisztériumi tisztviselőként nagyobb befolyással rendelkeztek, mint egy átlagos pályakezdő szerző. A színház vezetésének sem volt mindegy, mit kérnek a minisztérium emberei.

Amikor művükkel felkeresték a Népszínház igazgatóját, ő először csak a minisztérium unatkozó alkalmazottait látta bennük. Aligha sejtette, mekkora siker előtt állnak Bob herceg történetével.

Szerelem London utcáin

❤️ Az operett főhőse György, az angol trón várományosa, aki Bob néven, álruhában járja London utcáit. Így ismeri meg Annie-t, az egyszerű polgárlányt, akibe beleszeret. Az udvar azonban rangjához illő házasságot szán neki, Annie pedig mit sem tud szerelme valódi kilétéről.

Amikor kiderül, hogy Bob valójában királyfi, Annie visszautasítja. A szerelmesek végül persze egymásra találnak: a szerelem legyőzi a társadalmi különbségeket.

Fedák Sári, akit Ady is megünnepelt

💃 Fedákot nem a Bob herceg tette először ismertté. Bár nem rendelkezett különlegesen szép énekhanggal, és külseje sem felelt meg teljesen a korabeli primadonna ideálnak, lehengerlő színpadi jelenlétével lenyűgözte a pesti közönséget.

📰 A bemutató estéjén a zsúfolt Népszínház már Fedák belépésekor percekig tapsolt. A kritikusok azonban korántsem értettek egyet.

Két kritika, egy bemutató

„Két istenáldotta tehetség győzelme volt a mai est: Huszka Jenőé és Fedák Sárié.”

Budapesti Hírlap, 1902. december 21.

„Hát újra mindenki megbocsásson, beszélni nem tud.”

Budapesti Napló, 1902. december 21.

A dalok kiléptek a színházból

⏳ Alig négy hónappal a bemutató után a Bob herceg már a századik előadásához érkezett. A sorozatos fellépések azonban kimerítették Fedákot. Huszka visszaemlékezése szerint a színésznő egy idő után egész nap ágyban feküdt, és csak estére kelt fel, hogy eljátssza szerepét.

Fedák 1903-ban az újonnan megnyílt Király Színházhoz szerződött, ahol egy év múlva ismétt nadrágszerepben, ezúttal a János vitéz Kukorica Jancsijaként aratott sikert.

🎶 A Bob herceg legnagyobb slágere a „Londonban, hej, van számos utca…” kezdetű belépő lett, amelynek kottája rövid idő alatt több mint ötven kiadást ért meg. A dal népszerűségét gramofonlemezek is megőrizték: egy korabeli felvételen maga Fedák Sári énekli a híres dallamot.

Egy eltűnt színház maradandó sikere

A Bob herceg nem az első magyar operett volt, de bebizonyította, hogy hazai szerzők műve is tartós közönségsikert arathat a fővárosban.

📽️A Népszínház épületét 1965-ben lebontották, Huszka dallamai azonban tovább éltek. A történetből 1941-ben mozifilm, 1972-ben pedig televíziós film is készült.