MűvészetSoós Bertalan legszebb fotói kócos budapesti helyszínekről
10 gyönyörű kép a pesti retekről
Évek óta dolgozunk Soós Bercivel aki a legszebben tudja megörökíteni Budapest sötét oldalát. Mikor a hosszúlépés sétákhoz készít képeket, mindig készül néhány, amit eddig sohasem tudtunk megosztani veletek. Mert pontosan hol is van a helye egy nagy kupac kartondoboznak a kőbányai kínai piacról? Hát itt!
Koniorczyk Borbála 9 perc - 1126 szóMiért fontos?
Mindig igyekeztünk egy-egy környék legszebb arcát megmutatni. Most a csúnyában, kopottban és az elhanyagoltban is megmutatjuk a szépet.
🥡 A hosszúlépés kezdetei – 13 éve szervezünk sétákat Budapest kínai közösségéről. Sok ezren vittétek már haza a kőbányai Távol-Keletről a történeteket a kínai feliratú OTP-től kezdve a külvárosi éttermekig, ahol csak kínaiul beszélnek. A piac nem a rendezettségéről híres, de – ahogy ezt a doboz everest ⛰️ is mutatja – minden szegletéről lehet jó képet készíteni.
🟥 Csepel a huszadik század elején a monarchia egyik legnagyobb fegyvergyárának adott otthont; felmérhetetlen gazdagságot hozva a tulajdonos Weiss dinasztiának; munkát, sokszor keserű kenyeret adva a monarchia minden részéről áramló családoknak – többek között az enyémnek is.
Csepel ellentmondásos, lenyűgöző világát először a Hosszúlépés a körúton túl oldalain dolgoztuk fel, később pedig Csepel: Az alkotás bűvöletében című sétánkon is.
Tudom és mindenki tudja, hogy az én ipartelepem a háború előtt jóval nagyobb szabású volt, mint amilyent a békés idők megköveteltek.
Nevezetes szakértők fejüket csóválták, amikor látták, és ki is mondták: »erre ugyan nem lesz szükség!« Szükség lett, és nekem nagy elégtételem az előrelátásom. Municziónk volt, van és lesz bőviben.
🧑🎨 Budapest első népszállójában akkor jártam először, amikor a Női szörnyetegek. Kivételes alkotók a századelő Budapestjén című könyvemhez kutattam. Ugyanis kiderült, hogy az 1912-ben átadott épületet egy nő, a kissé szerencsétlen nevű Undi Mariska látta el freskókkal. A képeket – miután átvészeltek két világháborút és a szocializmus első éveinek meszelő-betonozó hadjáratát, végül a nyolcvanas években tűntették el, a lakók bánatára.
Színhangulatát, melyből kiindulhattam, a falak alját védő levendulaszínű csempeburkolat állapította meg; a falak enyhe sárgásfehér alapszínén a kék-lila befoglalások csak a domináló narancs, cseresznyeszín, kénsárga színfoltokkal érhettem el hatást.
A főváros presztízsberuházásaként megnyíló épületbe azonban nemcsak freskók, hanem – a mai napig működő – Zsolnay-kutak is kerültek. A rendszerváltás után hajléktalanszálló lett az egykori népszállóból, az eredeti Zsolnay-csempék között ma is százak töltik az éjszakát.
🏨 A népszálló olcsó, tiszta tömegszállás volt a nagyváros szegényeinek.
Miért fontos? A századfordulón a budapesti lakások annyira drágák voltak, hogy egy szobában akár harmincan is összezsúfolódtak. A népszálló emberi alternatívát kínált.
Mit kaptak a lakók?
saját hálófülkét
fürdőt, éttermet, olvasószobát, könyvtárat
olcsó, kiadós menüt
A feltételek: szigorú házirend, alkoholtilalom, és a fülkékben csak éjszakára lehetett tartózkodni.
Az üzlet: Az intézmény nem jótékonyságból működött. A bérek és a szolgáltatások bevétele fedezte a költségeket.
Budapesten: Az első népszálló a mai Dózsa György út és Angyalföldi út sarkán nyílt meg, majdnem négyszáz hálófülkével. Ma átmeneti szállásként működik hajléktalan emberek számára.
🌳 Teljes felnőtt életemben városi sétákat szerveztem, de még mindig meg tud lepni, hogy néha a város legretkesebb pontjain micsoda belső udvarok lapulnak!
Az Üllői út 21. Kosztolányi Dezső egyik első pesti otthona volt. A fiatal költő egyetemistaként érkezett Szabadkáról, és a dübörgő, elképesztő tempóban növekvő nagyváros eleinte idegen és kissé ellenséges volt számára, ezért alig mozdult ki a lakása körüli utcákból.
Itt ültem és lestem, ahogyan a kiáltó villamos éjjel is végiggördül, s fényfoltot vet a fákra. Ez volt az én pesti erdőm.
🧐Ebben a házban született az Üllői-úti fák is, az ifjúság múlásáról szóló verse. Évtizedekkel később az épületre helyezett emléktábla elírása adta az Üllői Úti Fuck nevű zenekar nevét. Ez a vicc feltehetően a játékos kedvű Kosztolányinak tetszett volna a legjobban.
⚡ Budapest kevés art déco emlékeinek egyike – nem túl friss állapotban. A Kelenföldi Hőerőmű kapcsolóháza, mely átadásakor, 1914-ben, az üvegtetőnek köszönhetően fényárban úszott, ma legfeljebb filmforgatásokra nyílik meg, egyre rosszabb állapotban. Az üvegtetőt még a háború alatt lekenték kátránnyal, és a pusztulásában is lenyűgöző épületből minden mozdíthatót elloptak. A képen szerzőnk a derítőmedence partján, amiről akárhányszor próbálták megmagyarázni neki mire való, egyszer sem sikerült.
Nem is mert itt sétát vezetni soha.
🌿 Évek óta terveztük, idén végre sikerült: a program októberi indulása óta több, mint négyezren jártatok velünk az egykori Lipótmezei elmegyógyintézetben. A sárga ház hatalmas épületkomplexumában a szárnyak közé zárt belső udvarok és a köréjük szervezett kertek a terápia részét képezték. Az intézet alapítói hittek benne, hogy a csend, a friss levegő és a rend maga is gyógyít, ezért a nyitáskor minden osztálynak saját kertje volt, összesen tizenhét.
A melyik a legbüdösebb busz Budapesten versenyt valószínűleg a 9-es nyerné, és mégis: ez a Soós Berci kép nemcsak a Hosszúlépés a körúton túl józsefvárosi fejezetét nyitja, de még a nappalink falára is felkerült.
🍔 A képből ki nem találnád, de ez itt egy szecessziós villa, csak a lépcsőházát minimálra alakították egy McDonalds reklám kedvéért.
Persze akkor sem a szecesszió szépségei jártak az üzemeltetők fejében, amikor a Zala-villa Líbiai Nagykövetségként működött.
A megrendelő, Zala György, alig néhány évig volt a zuglói álomvilla tulajdonosa
Miért épült? | A Millenniumi emlékmű elkészítéséhez a művésznek hatalmas műteremre volt szüksége. |
|---|---|
Az épület középpontja: | Egy tíz méter belmagasságú, kétszáz négyzetméteres atelier, ahol a monumentális szobrok születtek |
A fordulat: | Tizenöt évvel a beköltözés után el kellett adnia a villát Zalának. A városi legenda szerint kártyán veszítette el. ♣️♥️ |
Bérlőként a saját házában: | Még húsz évig egykori villájában élt és dolgozott. Itt fejezte be például Erzsébet királyné és Tisza István szobrát is. |
A vég: | Zala György teljesen elszegényedve halt meg, és már nem érte meg, hogy a hatalmas műtermet egy háborús bombatalálat miatt le kellett bontani. 💣 |
🏝️ A Népsziget a Margitsziget fésületlen barátnője. Kicsit taszigálni kell, hogy idejöjjek, de végül sosem bánom meg. Van itt elhagyott hajógyár, furcsa nyaralók, ambíciózus vendéglátóhelyek, és egy folyamatosan új lakókkal gazdagodó kecskemenhely is.
🟪 A Népsziget lelke mindig is újpesti volt.
Miért fontos? A bőrgyáraktól szagos iparváros tövében a sziget volt az újpestiek lehetősége arra, hogy friss levegőt szívjanak, és persze szórakozzanak.
Hogy került ide:?A régi Szúnyog-szigetet egy mesterséges földnyelvvel kötötték a szárazföldhöz, így félsziget lett belőle, és itt alakult ki Budapest téli kikötője is.
⚽ Az UTE első pályája: Az erdőfelügyelőség tiltotta a fák kivágását, ezért a sportolók éjszaka, titokban fűrészelték ki a pálya helyét.
👙 Én és Pécsi Eszter, az első magyar vasbetonmérnöknő a Járitz-villa medencéjében. A rózsadombi villa Pécsi Eszternek köszönhetően stabil az 1940-es évek óta, a szépségét pedig férjének, Fischer Józsefnek köszönheti.
Ma is jó ránézni, pedig a villával nem mindig bántak kesztyűs kézzel a gazdái.
👷♀️ Pécsi Eszter Magyarország első vasbeton mérnöknője volt, egy férfiak uralta szakma úttörője.
Miért fontos: A budai modern villák légies könnyedsége mögött gyakran az ő számításai álltak, mégis alig ismerjük a nevét.
Honnan indult: Kecskeméten született, március 8-án, pont nőnapon!
Tanulmányok: Berlinben, a műszaki egyetemen tanult, a nagyon kevés női hallgató egyikeként az akkor még új vasbeton-mérnöki szakon. Itthon a Műegyetemen újra le kellett diplomáznia, hogy munkát tudjon vállalni.
A stílusa: A korabeli sajtó szerint maga vezetett sportautóján járta az építkezéseket, ahol a munkások bajszos statikust vártak, de egy fiatal hölgy érkezett.
A közélet: A Dolgozó Nők Egyesületének elnöke volt. A háború alatt a férjével életük kockáztatásával bújtatták az üldözötteket.
A törés: Az ötvenes években New Yorkba emigrált, ahol szintén sikeres lett.
A Hosszúlépés Budapesten írásakor még be tudtunk lógni a kertbe, de egy ideje biztonsági őr vigyáz a területre, és nem hatják meg a modern építészet rajongói. Kicsit nagyképűen, de azt hiszem nekünk is köszönheti a munkáját. Az első kiadás óta közel 20 ezren vásároltátok meg a könyvet; és arról számoltok be, hogy meg is nézitek a helyszíneket!
Koniorczyk BorbálaBori a hosszúlépés társalapítója, gyerekkora óta próbál bejutni oda, ahova hivatalosan nem lehet. Urbanistaként végzett az egyetemen, és rögtön diploma után megalapították a hosszúlépést Dáviddal – megismerkedésük után nagyjából két héttel. Bori a hosszúlépés könyvek után Női szörnyetegek címmel egy önálló kötetet is írt; a mindennapokban pedig elsősorban ipari mennyiségű szöveget gyárt a hosszúlépés számára. 🙄Portfóliója a hírlevelektől kezdve a honlapszövegeken és forgatókönyveken át egészen kollégái bemutatkozóinak megírásáig terjed.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Heti rendszerességgel küldjük a legérdekesebb cikkeinket, eseményeinket és ajánlatainkat.
Feliratkozás
Történet
